Miután nemrégiben magyar kutatók vírusgenetikai eredményeit egyesek úgy értelmezték (bár a szerzők maguk nem tettek ilyen kijelentéseket), hogy a koronavírus már a hivatalos megjelenése előtt is jelen volt a vuhani virológiai kutatóintézet laboratóriumi mintáiban (vagyis talán tényleg onnan szökhetett ki), most három új tanulmány jelent meg, amelyek cáfolják ezt, és eredményeik az eredeti teóriát erősítik, miszerint a SARS-CoV-2 vírus a vuhani halpiacon ugorhatott át az emberre valamilyen állatról. Ez sem perdöntő bizonyíték, de az ügyet maga alá temető politikai és propagandaérdekek miatt valószínűleg soha nem lesz olyan bizonyíték, amelyet mindenki elfogad(hat)na.

Az utóbbi hetekben a koronavírus laborból való szökését feltételező eredettörténete olyan körökben is újult népszerűségre tett szert, ahol az elmúlt két évben csupán nevetséges összeesküvés-elméletnek minősítették ezt. Teljesen természetes, hogy krízishelyzetekben még a szokásosnál is sokkal intenzívebbé válik az összeesküvés-elméletek kreálása, hiszen az emberek félnek, nagy a bizonytalanság, a konteók pedig magyarázatot kínálnak. Az emberek pedig sokkal kevésbé félnek a szörnyű titkok tudásától, mint a nemtudástól. Ha ismerik az igazságot, azzal úgy érzik, hogy visszanyertek valamicskét az elveszített kontrollból, és ez csökkenti a szorongásukat.

Meg sem lehet számolni a coviddal kapcsolatos összeesküvés-elméleteket, amelyek szólnak az oltásokról, amelyek megölnek mindenkit; a különböző csodaszerekről, amelyek hatásosak a covid ellen, de a gyógyszerlobbi eltünteti őket (ivermektin, hidroxi-klorokin…); illetve magának a vírusnak az eredetéről. Az túl egyszerű, hogy igaz legyen – a konteókra fogékony tájékozottak elméjében –, hogy a vuhani hatalmas hal- (és mindenféle egyéb állat-) piacon az áruval szó szerint testi közelségbe kerülő munkásokat egyszer csak megfertőzte egy állatban kialakult koronavírus, amely véletlenül az emberben is képes betegséget okozni. Sokkal logikusabb, hogy a kínaiak már régen kísérleteztek a vírussal (a különböző változatok szerint vagy csak találták a természetben, vagy ők maguk állították elő biológiai fegyvernek), majd szándékosan vagy véletlenül kieresztették a világba.

A helyzetet bonyolítja, hogy valóban Vuhanban van Kína egyik legfontosabb virológiai kutatóintézete, és az ott dolgozó kutatók némelyike közvetlenül a vírus hivatalos felfedezése előtt (2019 végén) valóban „covidszerű tünetekkel” esett ágynak – vagyis megfázott, ami nyilván folyton megtörténik, de ebben a helyzetben minden jelenség új értelmezést nyer. A laborszökési elmélet folyamatosan benne volt a köztudatban, de a komolyan vehető kutatók szinte teljes közössége nevetséges fantazmagóriának minősítette ezt.

Aztán egy hónappal ezelőtt az ELTE kutatói nyilvánosságra hozták, hogy szinte érthetetlen módon a korai koronavírus-genomra bukkantak egy Antarktiszról származó talajmintában. Persze a vírus valójában nem a Déli-sarkról érkezett, hanem valószínűleg egy kínai biotechnológiai cégnél szennyeződött be, amikor azok megszekvenálták. A cég a vuhani virológiai intézetnek is dolgozik, és elképzelhető, hogy az általuk küldött mintákban volt a covid. Csakhogy nem egyértelmű, hogy mikor végezték ezt a vizsgálatot, és mikor történt a szennyeződés, az sem teljesen kizárható, hogy még 2019-ben.

Ebből sokan rögtön azt a következtetést vonták le, hogy az eredmények bizonyítják (vagy legalábbis erősítik) a laborszökéses elméletet. Ezt maguk a magyar kutatók és szerte a világon számos kollégájuk cáfolta, de akik már eddig is meg voltak győződve arról, hogy valami stikli van a háttérben, azokat nyilván már semmi sem győzi meg az ellenkezőjéről, és csak a saját előítéletüket erősítő bizonyítékokat veszik észre.

Ebben a helyzetben érkezett a három új tanulmány, amelyek mindegyike az eredeti, halpiaci kiindulópontot feltételező elméletet erősíti. Fontos hangsúlyozni, hogy a három tanulmány közül csak egy kínai, a másik kettő amerikai, szóval nem mindet lehet azzal vádolni, hogy a kínai titkosrendőrség rendelte meg. A három tanulmány közül kettő konkrétan a vuhani halpiacra vezeti vissza a járvány kitörését, míg a harmadik azt valószínűsíti, hogy a vírus legalább kétszer ugrott át az emberre 2019 novemberében és decemberében egy olyan állatról, amelyet valószínűleg a piacon árusítottak.

A korai betegek közül sokan maguk is jártak a halpiacon. A tanulmányokban a tőlük, illetve a piacon vett vírusgenetikai mintákat elemezték. Sőt a hatalmas (kisebb falunak beillő) piacon belül is lokalizálni tudták az első fertőzések valószínű helyszíneit, és ez is az élő állatot árusító standok felé mutat. A kaliforniai Scripps Kutatóintézet egyik kutatója, Kristian Andersen, aki két tanulmánynak is szerzője, a Nature-nek nyilatkozva kijelentette, hogy ezek az új adatok egyértelműen a piacot jelölik ki a járvány kiindulópontjaként. „Ezek hihetetlenül erős bizonyítékok” – tartja Andersen. Ez egyébként egyáltalán nem meglepő, hiszen a 2002-ben indult első SARS-járvány esetében is az élő állatokat árusító piacok voltak a ragály nullpontjai.

Arra viszont egyik tanulmányban sincs egyértelmű bizonyíték, hogy milyen állat lehetett az, amely megfertőzte az első embereket. A kutatók szerint azonban elképzelhető, hogy a nyestkutya lehetett az utolsó köztes gazda. A piac azon pontján ugyanis, ahová számos pozitív eset köthető, éppen nyestkutyákat árultak, amelyeket Kínában megesznek, illetve a szőrméjüket is felhasználják. Ugyanakkor az sem kizárható, hogy nem a piacon terjedt át az emberre egy állatról a vírus, hanem a piacon megforduló tömegek miatt a csarnok szuperterjesztő helyként funkcionált, és ezért köthető oda sok fertőzött.

Ez utóbbi hipotézist erősíti az is, hogy bár a járvány kezdete után lezárt piacon rengeteg állattól vettek mintát, azok egytől egyig negatívok voltak, vagyis nem találtak egyetlen koronavírussal fertőzött állatot sem. Viszont a vírus emberek által használt tárgyairól, vécékből, mosdókból vett minták között több pozitív is akadt. A most megjelent tanulmányok egyike a járvány kezdetekor a piaci környezetből levett vírusminták szekvenálásával azt állapította meg, hogy azok gyakorlatilag tökéletesen megegyeznek az első betegekből izolált vírusokkal (vagyis szinte biztosan ott fertőződtek meg).

Egy másik tanulmány olyan pontosan lokalizálta az első fertőzöttek valószínű fertőződési helyét, hogy be tudták azonosítani az egyik standon álló, nyestkutyák tartására használt kalickát, illetve egy, az elhullajtott madártollak összegyűjtésére használt kiskocsit, mint a fertőzés pontjait. A harmadik vizsgálat azt állapította meg, hogy a koronavírus két korai változata (amelyeket A és B vonalnak neveznek) túlságosan különbözött egymástól ahhoz, hogy az egyik már az emberben alakulhatott volna ki a másikból. Ez arra utal, hogy a két változat külön-külön ugrott át az emberre valamilyen állatról.

Az egyik tanulmány vezető szerzője, Michael Worobey, az Arizonai Egyetem virológusa egyike volt azon kutatóknak, akik tavaly olvasói levelet közöltek a Science-ben arról, hogy a tudományos közösségnek nem szabad csípőből elvetnie azokat az elméleteket, miszerint a vírus egy kínai laborból szökött meg. Viszont az azóta elérhetővé vált tudományos bizonyítékok hatására ma már mást gondol erről: „Ha mindezeket a bizonyítékokat megnézzük, egyértelmű, hogy ez [a járvány] a piacról indult.” Az ugyanis gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy a laborból való kiszabadulás esetén a koronavírus két elkülöníthető leszármazási vonala véletlenül találkozzon a piacon, és ott együttesen fertőzzék az embereket.

Ennél többet valószínűleg sohasem fogunk megtudni a koronavírus eredetéről. „Most már inkább arra kéne koncentrálnunk, miképpen próbáljuk megelőzni, hogy ezek az események a jövőben újra megtörténjenek” – vélekednek a kutatók.

Ez a cikk a Magyar Hang 2022/11. számában jelent meg március 11-én.