A kampány végére középre húzott
Gabriel Boric: baloldali diákvezérből chilei államfő
Chile történetének legfiatalabb elnökeként iktatják be március elején a 36 éves Gabriel Boric Fontot, aki látványos kampányfinissel a tavaly decemberi elnökválasztás második fordulójában győzte le az esélyesebb jobboldali José Antonio Kastot. Apai ágon dalmáciai származású, a nagyapja a dél-chilei aranyláz bűvöletében az első horvát telepesekkel érkezett az országba. Boric apja már Chilében látta meg a napvilágot, és vegyészként dolgozott az állami olajvállalatnál.
Az anyai ágon katalán gyökerű Boric balközép érzelmű családban, az ország déli végén, a főváros Santiago de Chilétől 3 ezer kilométerre lévő Punta Arenas városban született. A helyi brit kolónia általános és középiskolájába járt, de a jogi egyetemet már Santiagóban végezte.
Az ügyvédi vizsgát azonban nem tette le, mert elragadta a politika. Később kijelentette, hogy soha nem akart jogász lenni, inkább írói álmokat dédelgetett. Hogy ne felejtse, hová való, még diákkorában magára tetováltatta a zord patagóniai vidék néhány jelképét: egy világítótornyot, valamint a hó és jég borította apró szigetek térképét, és a heves szélviharokkal dacoló óriási tölgyfát.
Már Punta Arenasban részt vett a diákmozgalomban, Santiagóban pedig még aktívabb lett, sztrájkot is szervezett. Az egyetemi évek alatt a diákszövetség elnöki posztjáig emelkedett, a mostani választási győzelmét is megalapozó 2011-es diáklázadások egyik vezéreként országos ismertségre tett szert. 2014-ben parlamenti képviselő lett, miután független jelöltként megnyerte szülőföldje, a déli Magellán-szoros és Chilei Antarktika régióban a voksolást. Az államfőválasztáson széles baloldali pártszövetség támogatta, köztük a kommunisták is, ami – kezdeti radikális szólamai mellett – igencsak megrettentette a jobboldali és jobbközép érzelmű chileieket.
A kampány végére azonban a beszédeiben eltávolodott a szélsőségektől, és középre húzott. A pályafutása kezdetén hosszú hajjal, borostásan, farmerben és pulóverben szónokoló Boricnak a megjelenése is közelebb került a centrumhoz: rövid haj, gondosan ápolt szakáll, és ha nyakkendő és öltöny nem is, de sportos zakó és szemüveg jellemzi. Az újbaloldal képviselőjeként elítéli az önkényuralom minden formáját, az egykori chilei Pinochet-diktatúrától a jelenlegi kubai, venezuelai és nicaraguai rezsimekig.
A minap bejelentett leendő kormányának névsora követi választási ígéreteit: a posztok többségét a korosztályához közeli politikusok, illetve szakértők kapták – sokukkal együtt járt egyetemre. A több mint fele arányban nőkből álló kabinet a színes politikai hátországot is tükrözi, és a piacok is megnyugodtak, miután néhány tapasztaltabb politikus is bekerült.
Boric magát agnosztikusnak vallja, és nem tagadja, hogy egykori gyerekszobájában máig ott függ Che Guevara képe. Nyíltan vállalja, hogy gyerekkora óta – a pániktünetekkel, depresszióval és szorongással járó – kényszerbetegségben (OCD) szenved. Lelkes állatvédő, Punta Arenas-i otthonukban rendszeresen tartanak menhelyi kutyát, a család kedvence, a nem fajtatiszta Brownie a közösségi oldalakon máris megkapta az Elnöki kutya, valamint Az ország első számú mesztice (keveréke) becenevet.
A rock- és metálzene-rajongó Boric – aki szívesen viseli ilyen együttesek pólóit – nőtlen, három éve él együtt az apai ágon görög származású, 32 éves antropológus-szociológus Irina Sabine Alice Karamanosszal, aki aktívan politizál, lelkes feminista, és kijelentette: nem lesz „elnökfeleség”, szakítanak a hagyományos Primera Dama szereppel. Karamanos – akit a leendő elnök korábban elvtársának nevezett, újabban útitársának hív – állítólag Boric első számú politikai bizalmasa. Santiagói otthonukban együtt nevelik Bulu névre hallgató macskájukat. ¬