Kovács Dániel írása a Mandiner hetilapban.

A nyári főszezonra érkező foglalások száma folyamatosan emelkedik – tudjuk meg a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ). Az eddig beérkezett foglalások alapján június hónapra 2,1 millió, júliusra 2 millió, augusztusra pedig már több mint 1,5 millió foglalást adtak le a hazai szálláshelyekre. A lefoglalt vendégéjszakák 65 százaléka belföldi vendégektől származik, és az összes lefoglalt vendégéjszaka 71 százaléka vidéki szálláshelyre szól.

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adataiból az is kiderül, hogy tavaly nyáron összesen 15 millió vendégéjszakát regisztráltak a magyarországi szálláshelyek, 22 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, ami a júniustól augusztusig tartó időszakban 183 milliárd forintos bevételt hozott nekik. Jól ment a vendéglátóhelyeknek is, náluk 360 milliárd forintos bevétel keletkezett, ami 2020-hoz képest 25 százalékos, de még a 2019-es rekordévhez képest is 10 százalékos növekedés. Az MTÜ szép kilátásokat jósol ez évre is, szerinte az összesített turisztikai forgalom az év végéig meghaladhatja a 37 millió vendégéjszakát.

Nekünk a Balaton a Riviéra

A Makronóm kérdésére az MTÜ elárulja, a júniusi foglalások alapján a belföldi vendégeknél a Balaton áll az első helyen, ezt követi a főváros, majd Debrecen és környéke, Budapest térsége, valamint a Mátra és a Bükk tájegysége. Hasonló információkat kapunk a Szállás.hu-tól is. A legnagyobb magyar szállásközvetítőnél úgy látják, továbbra is a Balaton lesz a toprégió a nyaralók körében, eddig a társaságnál leadott minden harmadik nyári foglalás oda szól. A portál felmérése szerint a vendégek több mint kétharmada csak belföldi nyaralást fontolgat, negyedük külföldi és belföldi utazást is szervez, és mindössze hat százalékuk válaszolt úgy, hogy idén csak a határon túl tölti el a szabadságát.

Népszerűnek ígérkezik idén a magyarok közkedvelt külföldi úti célja, a horvát tengerpart is. A koronavírus-járvány két éve durván visszavetette a horvát tengerpartra utazók számát. 2019-ben 1,1 millió utazás során 4,5 millió napot töltöttek magyarok az Adriai-tenger horvát szakaszán, s több mint 57 milliárd forintot hagytak ott. Az első pandémiás évben a kiutazások száma hirtelen 400 ezerre csökkent, és tavaly is csupán 548 ezren vállalták a belföldinél kockázatosabbnak ítélt adriai nyaralást. Most viszont a Szállás.hu adatai szerint a horvátokhoz szóló, 2022-ben megtett aktív foglalások száma az ötszöröse az előző év hasonló időszakában beérkezettnek, igaz, ez még mindig 23 százalékkal kevesebb, mint 2019-ben ugyanekkor.

„A belföldi vagy külföldi nyaralás melletti döntés mindig az egyéni preferenciáktól, az utazó aktuális érdeklődésétől, élethelyzetétől függ. A belföldi nyaralás mellett szól a közelség, autó mellett busszal vagy vonattal is megközelíthetők desztinációk, rövidebb idő alatt juthatunk el úti célunkhoz, ami fontos szempont lehet például a kisgyermekes szülőknek. A belföldi nyaralás kényelmesebb opciónak mondható a külföldivel szemben; a Hunguest fürdőkapcsolatos és vízparti szállodáiban minden adva van a tökéletes pihenéshez” – mondja lapunknak Labossa Lajos, a Hunguest Hotels Zrt. kommunikációs igazgatója. Számításba kell venni azt is, hogy az élelmiszerárak nemcsak Magyarországon, hanem világszerte, így Horvátországban is emelkednek. Már tavasz elején 7,3 százalékos volt az infláció szomszédunknál, az élelmiszerek esetében 11 százalékos áremelkedést mért a zágrábi statisztikai hivatal, ami azt jelenti, hogy még az apartmanos-önellátó nyaralások is drágábbak lettek. Arról nem is beszélve, hogy az árfolyamok miatt is nőnek a kiadások, mivel 2019 nyarán 43–45 forintért lehetett egy kunát venni, idén május elején viszont már 50 forint fölött járt az árfolyama, és folyamatosan emelkedik, a hónap végén az 52 forintot is elhagyta.

„Balaton, vízpart, wellness – az örök klasszikusok lesznek ennek az évnek is a slágerei. Emellett azt tapasztaljuk, hogy a szállodai szolgáltatások is befolyásolják a választást. A wellness-szállodákat sokan kedvelik, és ezen belül is az all inclusive szolgáltatásokat keresik. Tavaly a nyári nyitáskor készítettünk egy közvélemény-kutatást a hazai utazók körében, abból egyértelműen látszott, hogy mind a gasztronómiai különlegességeket kínáló svédasztal, mind a szállodai kényelem hiányzott a járvány alatt az embereknek” – nyilatkozza a Makronómnak Liptai Judit, a Danubius Hotels központi értékesítési és marketingigazgatója.  A szállodaláncnál azt tapasztalják, hogy egyre több mindent próbálnak ki a belföldi utazók, így ma már a városlátogatás, a kirándulásokra alapozott nyaralás is belefér az utazásba, nem csak a vízpart. Sokan szeretik az aktív kikapcsolódást, ezért is ajánl helyi programokra, kirándulásokra, gasztro- és egyéb élményekre alapozott programokat az idén fél évszázados Danubius az egyes szállodáiban.

Liptai Judit úgy látja, vidéken főszezonban 85-90 százalékban magyar vendégek érkeznek, a Balatonra pedig szlovák egyéni turisták részéről jön több foglalás. Idén arra számítottak, hogy a német csoportos turisták is visszatérnek a tóhoz az előszezonban, ám most úgy tűnik, a foglalások jelentős többségét lemondták a háború közvetett hatásaként. Érdekesség, hogy a magyarokat kevésbé befolyásolja a szomszédban zajló fegyveres konfliktus. Szintén a Szállás.hu felméréséből derül ki, hogy tízből nyolc vakációzót nem befolyásol az orosz–ukrán háború az üdülés tervezésekor, csupán minden tizedik válaszadó mondta azt, hogy a harcok miatt marad inkább belföldön.

Drágább lesz a nyaralás

Tény, hogy a turisztikai ágazatot nem kényeztették el az utóbbi évek. Két járványos év után elszálltak az energiaárak, és nőtt a munkaerő költsége is, majd kitört a háború, ami a nyaralókat kevésbé, a szállásadókat viszont annál inkább zavarja. A Turizmus Online összefoglalója szerint idén akár 500-600 ezer vendégéjszakát is jelenthetett volna az oroszok által generált forgalom, a kiesése miatt 12–15 milliárd forint bevételről mondhatnak le a szállodák.

„Az áremelés több komponensből áll. Egyrészt az általános infláció, az üzemelési költségek és az alapanyagárak növekedése is gerjeszti a magasabb árat. Másfelől a szektorban súlyos munkaerőhiány van, ami felfelé tolja a bérköltséget. A pandémia két éve jelentős bevételkiesést okozott a szektor szereplőinek, és a szálláshely számos esetben beruházásokkal készült az újranyitásra, hogy vonzóbb színvonalat, jobb szolgáltatást tudjon nyújtani. Továbbá a pandémiás bezártság után most fokozott kereslet mutatkozik” – magyarázza Kelemen Lili, a Szállás.hu sajtószóvivője. Ennek következtében már 2022 első három hónapjában 12 000 forint/fő/éj körül mozgott a vendégéjszakák országos átlaga, egy évvel korábban ugyanebben az időszakban csupán 7100 forint/fő/éj értékről lehetett beszélni, és ez még csak az előfoglalási szezon volt. Még nagyobb a kontraszt, ha összevetjük a 2019-es számokkal: a járványhelyzet előtti utolsó nyugodt évben negyven százalékkal olcsóbban lehetett foglalni, akkor 8519 forint/fő/éj volt az átlagár.

„Budapesten a legtöbb szállodánkban év elején 10 és 20 százalék közötti átlagár-növekedés volt megfigyelhető a pandémia előtti, 2020. január–februári időszakhoz képest” – mutat rá Liptai Judit. Az igazgató szerint tavaly egyes kiemelt időszakokban 20-30 százalékkal is magasabbak voltak az áraik a megelőző évhez képest, és hasonló növekedésre számítanak idén is. Vidéki szállodáik esetében az utóbbi két évben a főszezoni árak jelentősen emelkedtek, ez két számjegyű átlagár-növekedést jelentett. Idén is hasonló drágulás várható a legnépszerűbb hónapokban.

Az ár sem szegi a magyarok kedvét

Liptai Judit az áremelkedések dacára bizakodó, sőt úgy látja, vidéken egyes hónapok foglaltsága közelíteni fog a 2019-es rekordévhez, mivel az inflációs nyomás érinti ugyan a szállodai árakat is, európai viszonylatban azok még mindig versenyképesek. „Úgy látjuk, a jelenlegi árakon folyamatosan van kereslet a belföldi vendégek részéről. Azt halljuk mindenhonnan, hogy tele vannak a szállodák, különösen vidéken. Ha valaki időben elkezd nézelődni, biztosan talál magának belföldön elfogadható árú szálláshelyet” – mondja a marketingigazgató. Hozzáteszi, hogy a vidéki főszezon – elsősorban a belföldi turizmusnak köszönhetően – erős lesz. A kényszerű áremelkedések ellenére is jól állnak az előfoglalások.

Budapesten pedig megmarad a last minute kereslet. Az egyéni turizmus növekedése folytatódni fog, amíg nem lesz újabb járványhullám, mert Budapest vonzereje nem csökkent, és érezhető az utazási vágy itthon és külföldön egyaránt. „A nemzetközi sportesemények az év hátralévő időszakában is népszerűek lesznek, az úszó-világbajnokságtól sokat várunk, remélhetőleg sok nemzetközi érdeklődő lesz. Ez igaz a Formula 1-re is, és – reményeink szerint –  a Sziget fesztivál is sok vendéget fog vonzani két év kihagyás után” – teszi hozzá a szakértő. Arra számít, hogy a 2019-es bevételeiket nem fogják idén elérni, de ha a trend folytatódik, akkor akár 85 százalékkal is növekedhetnek az idei bevételek az előző csonka évhez képest. „Az éves foglaltsági adatok messze el fognak maradni a 2019-estől. Arra még több évet kell várni, hogy visszaálljon a covidjárvány előtti állapot, amikor Budapesten áprilistól októberig 90 százalék körüli foglaltság volt jellemző” – mutat rá Liptai Judit.

Kelemen Lili szerint noha 2019-hez képest 30 százalékos az áremelkedés a nyári időszakra, a múlt évhez képest szinte alig van változás, jellemzően a hotelkategória drágult. „Az eddigiek alapján egyelőre rekordokat döntögetünk, többen utaznak, mint 2019-ben, még a magasabb árak ellenére is. Így várhatóan a pünkösd és a nyár, illetve a kora ősz is kiemelkedő lehet. A teljes nyarat tekintve egyelőre az látszik, hogy az előfoglalások száma nagyjából a tavaly megvalósult foglalások harmadánál tart” – összegez a Szállás.hu sajtószóvivője. Bár a nyárra érkező foglalási számok egyelőre biztatók, szerinte nehéz megjósolni, hogy az árak további emelkedésének milyen hatása lesz, ezekkel párhuzamosan ugyanis a vendégek kisebb összeget tudnak utazásra fordítani.

Nyitókép: Shutterstock