Júliustól jön a feketeleves

Most még érdemes fix kamatozásúra váltani a lakáshitelt, de már nem sokáig

Hajdú Péter

A koronavírus-járvány okozta gazdasági prob- lémák még el sem ültek, máris egy súlyosabb, és a világgazdaságot még erőteljesebben befolyásoló válság ütött be. A 2020 után meg-megszakadó
ellátási láncok, a megnövekedett energiaárak csak a kezdet volt, az Ukrajna ellen indított orosz invázió, illetve az azt követő szankciósorozat újabb szintre emelte a világgazdaságban jelentkező problémákat.
Az energiaárak további növekedése és az Oroszország elleni korlátozások egyéb hatásai tovább
gyorsították a már tavaly beindult inflációt, ami hazánk esetében hatványozottan jelentkezik.
A pénzromlás hazai értéke már a korábbi években is magasabb volt az uniós átlagnál, tavaly decemberben pedig a közösség 5,3 százalékos átlagával szemben nálunk 7,4 százalék volt az infláció.
Ez az érték az idei év első negyedében tovább emelkedett: januárban 7,9, februárban pedig 8,3 százalékot mért a KSH, és a Magyar Nemzeti Bank várakozása szerint az idei évben 7,5–9,8 százalékos sávban alakulhat az infláció éves átlaga. Az uniós átlagot jóval meghaladó mutató magyarázata, hogy a magyar gazdaságba
a kormány által évek óta kritika nélkül öntött, illetve a különböző jegybanki hitelprogramok által
juttatott pénzmennyiség helyet keresett magának, ami törvényszerűen áremelkedéshez vezetett:
az emberek elkezdtek költekezni, a növekvő keresletre pedig a vállalkozások áremeléssel reagáltak.
Ennek fékezésére a jegybank már tavaly elkezdte a kamatemelést, de a kismértékű változtatás nem volt hatásos, és csak március harmadik hetében lépett nagyobbat, amikor egy százalékponttal emelte az alapkamatot. Ennél azonban érdekesebb, hogy mostanra a hitelek kamatait meghatározó egyhetes betét kamata elérte a 6,15 százalékot – szemben a tavaly májusi 1,85 százalékkal –, ami nem sok jót jelent
az eladósodott családok számára, hiszen emelkedni fognak a hitelek kamatai is. Különösen, hogy az
MNB azt ígérte, az infláció további gyorsulásának megakadályozására a következő hónapokban is jelentősen emelni fogja a kamatszintet. Ha mindez nem is jelent akkora katasztrófát, mint amit a devizahitelezés a 2010-es években, de a kamatok és törlesztőrészletek drasztikus emelkedését mindenképpen.
A hitelek drágulását egyelőre nem érzékeli az a mintegy 470 ezer lakáshiteles, akiknek kamatfordulója 2021 és 2022 közepe között esedékes, és akiket június 30-áig mentesít a kamatemelések terhe alól a januártól érvényes kamatstop. Ennek lényege, hogy a tavaly október végén érvényes bankközi kamathoz köti a lakáshitelek kamatait. Az év második felében viszont a kamatfordulóhoz érkező hitelfelvevőknek egyszerre fog a nyakába szakadni a törlesztőrészletek emelkedése.
A Bank360.hu szakportál gyűjtése szerint március végére a tavaly novemberi szinthez képest pénzintézetenként eltérő mértékben, de jelentősen – 0,85–2,34 százalékponttal – emelkedtek a hitelek teljes hitelmutatói (THM). Ebben a mutatóban a kamat mellett az egyéb, bank által felszámított költségek is benne
vannak.
A portál számításai szerint a tízmillió forintos, tízéves futamidejű, végig fixált kamatozású lakáshitel után fizetendő havi törlesztőrészlet 4–10 ezer forinttal emelkedett. Ez azonban csak a kezdet, hiszen a jegybank utóbbi hetekben bejelentett kamatemelései ezekben a számokban még nincsenek benne. Sőt, egyelőre még
a korábbi emeléseket sem érvényesítette teljes egészében a bankok többsége, hogy ne zuhanjon
hirtelen a hitelfelvételek száma.
Sokáig azonban nem húzhatják, hiszen a pénzintézetek is egyre nagyobb költséggel jutnak forráshoz, amit aztán tovább hitelezhetnek. A Bank360.hu számításai szerint a november 8-án felvett lakáshitel után átlagosan Magyarországon még csak havi 109,7 ezer forintos törlesztőrészletet kellett fizetni. Ugyanilyen
feltételek mellett március 24-én már 122,9 ezer forintot, nyáron pedig már várhatóan 128,3 ezer
forintot kell törleszteni. Vagyis bő félév alatt csaknem 20 százalékkal emelkedhet a havi fizetési kötelezettség.
Nagyságrendileg hasonló adatokat jelzett előre tavaly a Magyar Nemzeti Bank is, amikor a következőket közölte. Öt százalékpontos kamatemelkedés a változó kamatozáson eladósodottak háromnegyedénél eredményez tíz százaléknál nagyobb, negyven százalékánál pedig húsz százalékot meghaladó
törlesztőrészlet emelkedést. Fontos megjegyezni, hogy a bejelentés óta eltelt időszakban a jegybanki
számításban jelzettnél nagyobb volt a kamatok emelkedése.
Miután a kamatemelkedés távolról sem ért véget, most még érdemes hosszabb távra is fix kamatozású hitelre cserélni a változó kamatozású kölcsönt. Különösen azoknak, akik kifeszített családi költségvetés mellett adósodtak el.