Repülőterek elnevezése: elszállók, megszállók

A nemzetközi reptereken uralkodó káosz miatt szentségelő utazók sűrűn emlegetnek különféle neveket – a legkevésbé valószínűleg éppen azokét, akiknek a nevét a repülőtér viseli. Összeállításunkban ezért most csak az esztétikumra koncentráltunk: megkerestük, melyik európai városokban van „művésznevük” a légikikötőknek. A képzeletbeli ranglista legfelső fokán holtversenyben Lengyelország és Olaszország áll, ahol négy művészeti ág nyolc kiválóságának (négy zeneszerző, két festő, egy-egy író és filmrendező) nevével fogadják az érkezőket.

Magyarországon kacifántos út vezetett odáig, hogy Liszt Ferencből repülőtér lett: a zeneszerző születésének 200. évfordulóján, 2011-ben viharos és fortélyos körülmények közt történt meg az átkeresztelés. A földrajzi nevekről dönteni hivatott szakbizottság üdvözölte a kezdeményezést, és „Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, Budapest-Ferihegy” formában támogatta is (szemben saját 2006-os határozatával, amikor ellenezte a Bartók Béla Repülőtér elnevezést); a bizottságot mégis lefejezték, tagjait szélnek eresztették. Bűnük az volt, hogy nem egy az egyben bólintottak rá a kormány javaslatára, és védeni próbálták a Ferihegy földrajzi nevet. Az átnevezést Fónagy János és – a végrehajtási ügyekben elhíresült – Völner Pál államtitkárok intézték el egy, a zárószavazás előtt becsempészett módosító javaslattal.

A földrajzi név amúgy nemcsak a leggyakoribb, hanem a legbiztonságosabb elnevezés is. A települések neve ugyanis ritkábban változik, mint a hatalmon lévőké. Tavaly például még Hamid Karzai nevét viselte a kabuli repülőtér, aztán a Talibán másképp gondolta. Most hasonló várhat a Srí Lankát szétrabló korrupt klán vezetőjéről, Mahinda Radzsapakszáról elnevezett reptérre is. ¬