Atomkishatalom

Kis ország, kis atomerőmű, kisvállalkozás. Ez a lényege egy észt startup, a Fermi Energia történetének, amely különösen időszerűvé vált most, amikor az orosz gáz- és olajcsapok elzárásának kockázata miatt többen veszik fontolóra a nukleáris energiát mint függetlenséget adó, ráadásul szén-dioxidot ki nem bocsátó energiaforrást. Az észt startupokat pedig érdemes komolyan venni. A lakosságát tekintve Budapestnél is kisebb (1,3 millió főt számláló) balti állam eddig hat egyszarvút adott a világnak. Unikornisként azokat a startupokat emlegetik, amelyeket a befektetők egymilliárd dollárnál értékesebbre becsülnek. A legismertebb közülük a Skype, a másik öt a Wise (korábban TransferWise) pénzátutaló, a Pipedrive ügyfélkapcsolat-kezelő, a Bolt taxi, a Playtech szerencsejátékszoftver-fejlesztő és a legutóbbi, a Veriff személyazonosság-ellenőrző.

A Fermi nem fejleszt vagy gyárt atomerőműveket, hanem a tervezésben, előkészítésben utazik. Mégpedig – már csak az ország mérete miatt is – a kisebb elemekből álló, építés helyett sorozatban gyártható, a helyszínen összeszerelhető atommáglyák, angol nevükön SMR-ek (kis moduláris reaktorok) meghonosításával. Az SMR-ek többnyire legföljebb 300 megawattot termelnek, szemben a ma megszokott 500–2000 megawattos reaktorokkal. Hívei szerint az SMR előnye az egyszerűbb gyártás mellett az, hogy az egyes reaktorok kisebb mérete miatt könnyebb a biztonságuk szavatolása. Több országban többféle SMR-t fejlesztenek, terveznek, köztük például olyat, amely folyékony nátriummal működik, és gőztermelés helyett sót olvaszt meg (HVG, 2021. március 25.). Tavaly óta üzemel az orosz Akagyemik Lomonoszov úszó erőmű: a szükséges helyre vontatható hajó két reaktora 70 MW-ra képes. A NASA amerikai űrhivatal szemétvödörnyi méretű, 10 kilowattos reaktort tervez Kilopower néven, az (vagy abból több példány) látná el árammal a Holdon vagy a Marson állomásozókat.

De vissza a Földre: Észtországban egyelőre nem működik atomerőmű, és az áramtermelés jelentős részét környezetszennyező olajpalával oldják meg, illetve orosz gázimportra szorulnak. Kalev Kallemets, a Fermi Energia ügyvezetője még politikuskorában kezdett aggódni a szén-dioxid-kibocsátás miatt, beleásta magát a nukleáris energia irodalmába, majd 2018-ban – igazi északi módon – egy esküvő alkalmából, a szaunában ismerkedett meg leendő cégalapító társaival. A vállalkozás még abban az évben megalakult. A névadó a Nobel-díjas Enrico Fermi, egy olaszból lett amerikai fizikus, aki arról nevezetes, hogy ő vezette azt a kutatócsoportot, amely 1942-ben, Szilárd Leó ötletét alkalmazva, beindította az első működőképes atomreaktort. Ferminek hamarosan komoly szerepe lett az amerikai atombomba fejlesztésében.

Hogy bombaként robban-e a Fermi Energia ötlete, azt – mint a startupok esetében általában – nehéz lenne megjósolni. A terv az, hogy Észtországban már a következő évtized elején – vagyis viszonylag gyorsan, és talán Európában úttörőként – működésbe lépjen az első SMR. A Fermi még nem választott a piacon elérhető konstrukciók közül, de úgy tűnik, az amerikai–japán GE Hitachi terméke, a BWRX 300 lehet esélyes, mert ez azoknak az egyike, amelyek hamar piacképesek lehetnek. A Fermi bízik abban, hogy össze tudja szedni azt az 50 millió eurót, amely az első lépésekhez szükséges. A befektetőik között vannak az említett Bolt és Pipedrive alapítói, de még fontosabb, hogy beszállt egy nagy állami energiacég, a svéd Vattenfall is, mégpedig bevallottan azért, hogy közelebbről megismerkedjen az SMR alkalmazhatóságával.