A minap az OGYÉI feljelentést tett a rendőrségen, amiért állítása szerint bizonyos médiumok rémhírt terjesztettek azzal, hogy megkérdőjelezték a favipiravir covid elleni hatásosságát. Sok kutató szerint a hatóság (amelynek reputációja a keleti vakcinák megkérdőjelezhető engedélyezése óta meglehetősen alacsony szakmai körökben) eljárása még akkor is felháborító lenne, ha igaza volna. De nincs: a favipiravir covid elleni hatásossága a tudományos közösség szerint bizony nagyon kétséges, vagy inkább nem létezik. Amikor valaki feljelentéssel próbálja elhallgattatni a tudományos tényeket, azzal magáról állít ki bizonyítványt.

Az Országos Gyógyszerészeti- és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) rémhírterjesztés bűntettének megalapozott gyanúja miatt feljelentést tett meg nem nevezett médiumok ellen, amiért állítása szerint félrevezető állításokat tettek a favipiravir hatóanyagú gyógyszerekről. Az OGYÉI közleménye szerint „A cikkekben közölt állítások a favipiravir hatóanyagú gyógyszerek hatásosságát kérdőjelezik meg, melynek következtében a koronavírus-járvány elleni védekezés eredményességét is akadályozhatják, és alkalmasak lehetnek arra, hogy a betegek bizalma a gyógyszerekben és a gyógyszer által kiváltott gyógyhatásban megrendüljön.”

Vagyis a kormány és alárendeltjei a Jolly Joker-érvét vetik be, amit a sajtószabadság korlátozására rendszeresen alkalmaznak: „akadályozhatja a járvány elleni védekezés eredményességét”. Ezután az OGYÉI kijelenti, az Infektológiai Szakmai Kollégiumra hivatkozva, hogy a favipiravir igenis jó a covid ellen. Egy dolog hiányzik a közleményből: a bizonyíték. Semmilyen kutatási eredménnyel nem támasztják alá állításukat. Ezt orvoslandó kérdéseket tettünk fel az OGYÉI-nek arról, hogy pontosan milyen favipiravirral kapcsolatos állításokat vitatnak; hogy cáfolhatatlanul meggyőzőnek tartják-e a favipiravir hatásosságával kapcsolatos bizonyítékokat; hogy tudatában vannak-e, hogy a legnagyobb orvosi folyóiratokban is jelennek meg a favipiravir hatásosságát megkérdőjelező eredmények; illetve hogy milyen kutatásokra alapozza az OGYÉI az álláspontját.

Kérdéseinkre lapzártánkig (több mint egy héten keresztül) semmilyen reakció nem érkezett – szokás szerint.

 

 

Az OGYÉI manővere általános felháborodást idézett elő a gyógyszerészi és orvostudományi kutatók komolyan vehető részében. Közülük is Ferenci Tamás biostatisztikus fogalmazta meg legegyértelműbben a véleményét saját honlapján, az írásban az „egészen perverz helyzet” kifejezés írja le az előállt szituációt:

„…itt a tudomány művelői közötti vitáról van szó, márpedig a tudomány művelői közötti vitát nem lehet jogszolgáltatás szintjén kezelni: az OGYÉI nem használhatja fel egy tudományos vitában eszközként, hogy feljelentést tesz, hátha a vitapartnereit elviszi a rendőrség. Ennek a gondolata is ijesztő, és úgy vélem, hogy már a lehetőségének a felvetése is példátlan támadás a magyar tudományos élet ellen, hiszen ennek a puszta említése is alkalmas a »dermesztő hatás« elérésére, ahogy az angol mondja, tehát hogy kutatók ne merjék elmondani a szakmai véleményüket attól való félelmükben, hogy azért esetleg büntetőeljárás indulhat. Ebből fakadóan ennek a jelentősége szerintem messze túlmutat a favipiravir hatásosságán.”

De nézzük, hogyan került a favipiravir az asztalra – és hogyan került le onnan ott, ahol a tények számítanak, és nem a felülről érkező propagandaelvárások. Ez azért is rendkívüli jelentőségű, mert a gyógyszert tömegével szedik a magyar covidosok is. Tavaly novemberig több mint 167 ezer dobozzal váltottak ki belőle a gyógyszertárakban. A kérdés az, hogy volt-e ennek bármi értelme (spoiler: nem nagyon).

A favipiravir antivirális szer (a favipiravir a hatóanyag neve, a gyógyszerek dobozaira általában más márkanév van írva, például Avigan). A japán Fujifilm egyik leányvállalata, a Toyama vegyipari cég fejlesztette ki az influenza ellen, és azt Japánban 2014-ben engedélyezték. A SARS-CoV-2 vírus megjelenéséig a pandémiás influenza ellen ajánlották, de a szezonális influenza ellen nem. Amikor kitört a covidpandémia, természetes módon a kutatók első gondolata az volt, hogy más vírusok ellen kifejlesztett gyógyszereket próbálnak ki ellene, hátha. Ezek használata számos előnnyel kecsegtetett: már készen voltak, nem kellett pénzt és időt fordítani a kifejlesztésükre; sőt engedélyezte már őket gyógyszerhatóság, ami azt feltételezi, hogy átmentek a biztonságosságot ellen őrző teszteken.

Az új gyógyszerek klinikai tesztelésének első fázisában kevés egészséges önkéntesnek adják a szert, és azt nézik, hogy lesz-e bajuk tőle, magyarul biztonságos-e a készítmény, nem okoz-e mérgezést. A favipiravir ebből a szempontból jó, hiszen az influenza ellen már engedélyezték, évek óta használták, problémamentesen. De ez persze semmit nem árul el arról, hogy a covid ellen ér-e bármit is. Az első vizsgálatokat a vuhani kínai orvosok végezték, amikor kitört a világ első járványgóca a városban 2020 márciusában. Az eredményeik szerint a favipiravir „egyértelműen hatásosnak” bizonyult.

 

 

Csakhogy a vizsgálatuk felépítése inkább a kétségbeesett próbálkozást, és a „nincs vesztenivalónk”-szemléletet tükrözte, nem a jól átgondolt és felépített gyógyszerkísérletekét. Ez tökéletesen érthető volt. A betegeket nem randomizálták (nem véletlenszerűen sorolták a favipiravirral, illetve mással kezelt csoportba), kevés beteget vizsgáltak, ők számos szempontból különböztek. Az eredmény rengeteg egyéb tényező miatt is kialakulhatott, a felfedezés nem volt meggyőző. Ennek ellenére az emberiségnek reményre volt szüksége, így pillanatok alatt elterjedtek a covid ellen is hatékony, influenzaellenes „japán csodagyógyszerről” szóló hírek.

De azóta eltelt két év, és a világ sok országában belátták, hogy a favipiravir sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A magyar hatóságokig ez a hír még nem jutott el.

Az is kétségtelen, hogy – főként a járvány kezdeti időszakában – több más kutatást is végeztek, amelyek a favipiravir bizonyos pozitív hatását mutatták ki. Mások meg nem. Ahogy Ferenci Tamás is írja, a pozitív eredményt kimutató vizsgálatok nagy része az úgynevezett helyettesítő végpontokat vizsgálta (és ott is csak csekély hatást talált). A kemény végpontok mérésekor nagyon kevés vizsgálat tudott bármiféle hatást kimutatni, a nagy többség azt találta, hogy e tekintetben a favipiravir fabatkát sem ér. Ráadásul voltak olyan, pozitív eredménnyel zárult vizsgálatok is, amelyeket azóta visszavontak, mert valószínűleg meghamisították bennük az eredményeket.

A gyógyszervizsgálatok végpontjai a készítmény alkalmazásának mérhető hatásait jelentik (például, hogy változott-e valamilyen paramétere, mennyi ideig volt kórházban, hogyan csökkent a szervezetében a vírusszám, milyen hosszan kellett lélegeztetni, életben maradt-e). A végpontok között vannak úgynevezett kemény végpontok, ezek az igazán fontos következmények: a halálozás, a lélegeztetőgépre kerülés, a kórházba kerülés valószínűsége; illetve helyettesítő végpontok. Ezek csak áttételesen utalhatnak arra, hogy a szer hat-e vagy sem, de nem magát a betegség gyógyulását írják le. A covid esetében ilyen a vírusszám, ami persze jó, ha csökken, de ettől még meghalhat a beteg.

Tavaly megjelent egy magyar vizsgálat alapján készült tanulmány is, amely ugyancsak cáfolja (pontosabban nem tudta bizonyítani) a favipiravir hatásosságát. Ebben a Dél-pesti Centrumkórház kutató orvosai a 2020 márciusa és augusztusa között a kórházban favipiravirral kezelt közepesen-súlyosan beteg covidosok eredményeiről számolnak be. Vizsgálták a halálozást, a lélegeztetés, illetve az immunválasz-módosító terápia szükségességét. Az eredmények szerint a betegség progressziójában, a 14 napos túlélésben és a lélegeztetésben nem volt különbség a favipiravir hatására, viszont az immunmódosító terápiára a favipiravirral kezelt betegeknek gyakrabban volt szükségük (ez kifejezetten negatívumnak tűnik). A magyar kutatók konklúziója szerint: „Ebben a vizsgálatban a favipiravir a jelek szerint nem befolyásolta pozitívan a betegség progresszióját.”

 

Felmerülhet, hogy bár a kórházba került, súlyos betegeknél a favipiravir már nem képes érezhető pozitív hatást kifejteni, ha elegendően korán, a betegség kezdeti stádiumában alkalmazzák, akkor még jó lehet. Ez logikusnak hangzik, csak sajnos ez sincs így. Számos vizsgálatot végeztek nem kórházban lévő betegeknél is, általában hasonlóan kudarcos eredménnyel. A jelenleg rendelkezésre álló tudományos eredmények egyértelműen arra utalnak, hogy a favipiravir gyakorlatilag nem gyógyítja a covidot. Ez a mondat valószínűleg az OGYÉI szerint rémhírterjesztés volt. De a tudományos tények definíció szerint nem lehetnek rémhírek.

Az igen tekintélyes The Lancet című orvosi folyóiratban tavaly decemberben megjelent kommentár így fogalmaz: „A SARS-CoV-2 ellen hatékony antivirális kezelés felé vezető utat több tucatnyi negatív [eredménnyel zárult] vizsgálat szegélyezi. Szerte a világon betegek ezreit vonják hiábavaló klinikai vizsgálatokba. A vészhelyzet túlságosan gyakran ürügy a farmakológiai indokoltsággal nem vagy alig rendelkező gyógyszerek tesztelésére… Közel 60 randomizált klinikai vizsgálatot regisztráltak a favipiravir hatásosságának tesztelésére… [de] a favipiravir virológiai és klinikai végpontjaira vonatkozó bizonyítékok ereje továbbra is alacsony vagy nagyon alacsony.”

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/7. számában jelent meg február 11-én.