Az olaj a Somogy megye határán fekvő Istvándi, illetve a tőle keletre, az Ormánság szélén elhelyezkedő Pettend, Gyöngyösmellék, Várad és Kétújfalu határolta térségben 2018-tól fokozatosan munkára fogott 31 olajkútnak köszönhető. A Dél-Dunántúl geológiai adottsága már hetven éve ismert volt.

Miután az olyan nagy kiterjedésű lelőhelyek, mint amilyenek annak idején a zalai mezők, majd 57 éve Algyő volt, már ismertté váltak, a lappangó kisebbek megtalálásához szükség volt a számítástechnika forradalmára. Nagyon leegyszerűsítve, irányított robbantásokkal olyan rezgéshullámokat keltenek, amelyek hatásaiból nagy teljesítményű számítógépekkel háromdimenziós metszetek sorozatát készítik az alattunk 1500-2500 méterre elterülő világról. Csak ezen elemzések után lehet szó kutatófúrásról, minthogy 1500 méterre lehatolni körülbelül másfél millió dollárba kerül.

Így sikerült a magyar és amerikai geológusokkal, geofizikusokkal dolgozó, a térségben először Istvándinál olajat találó Magyar Horizont Energia Kft.-nek megpályáznia a nyugat-ormánsági kistérségre kiírt koncessziós jogot. Megnyerte és Pettendnél, az 1976-ban meddőként felhagyott kúttól alig 300 méterre indított Nyugat 1 jelű fúrásával 2017 őszén az akkori nyomott áron is gazdaságosan kitermelhető, az orosz „urálinál” alacsonyabb kéntartalmú, az algyőihez hasonlítható minőségű olajat talált.

Ha szénhidrogén-kutatásról, -kitermelésről van szó, akkor egy testes gázmező felfedezése címlapra kerülne. Baranyában Pettendtől délre, illetve másutt, Sarkad térségében három hónapon belül eredményt várnak, mondta a Demokratának a baranyai lelőhely termelésbe állításáról Ördögh Balázs, a Magyar Horizont Energia Kft. leányvállalata, a TDE ITS Kft. technikai igazgatója.

 

– Ámde ez korántsem jelenti azt, hogy a következő fűtési szezontól már mellőzhetnénk az orosz gázt. Akármekkora találatról van is szó, először két hónap próbatermeléssel össze kell gyűjteni azon adatokat, például az elegy nitrogén- és nedvességtartalmát, fűtőértékét, amely alapján a tervező összeállíthatja a gázelőkészítő kiviteli tervét. A fűtőérték nem lehet szabvány feletti, mert akkor gyorsan tönkremennének a gázkészülékek égői. Újabb időt igényel a nyomvonal tervezése, illetve a közhálózatra való csatlakozás nyomvonalába eső földterületek azon tulajdonosainak felkutatása, akik adathiányosan szerepelnek az ingatlan-nyilvántartásban, vagy már nem is élnek. A legjobb esetben is már másfél évnél tartunk, de mindez csak a háború előtt volt igaz.

– Ezt hogyan értsük?

– Az olajiparban használt csövek jelentős része orosz vagy ukrán eredetű. Kína tud szállítani, de ez hosszadalmas. A jelen helyzetben ma még inkább arra törekszünk, hogy az olajkitermelés során felszínre törő gázokból minél kevesebbet égessünk el a kétújfalui gyűjtőtelep fáklyáján. További technológiai fejlesztéssel megkezdtük a propán-bután és a pentán leválasztását. Naponta három tartályautónyi PB-gázt küldünk az algyői feldolgozóba.

– Nagylengyel jó hatvan évet élt meg, Bázakerettye mellett most újabb területen kutat a Mol. Hány évig lesz olaj Baranyában?

– Jelenleg Pettend keleti oldalán egy, Istvándi környezetében nyolc helyen az olajbányászatra jellemző himbás szivattyúval, négy helyen búvárszivattyúval, a többi kútnál segédgáz besajtolásával termelünk. A hozamok ismeretében úgy látom, még legalább 15 évig termelni tudunk a kúthálózat bővítése nélkül.

A Kétújfalui Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó kistelepülések hozzászoktak az elmúlt évtizedek eredménytelen olajkutatásaihoz. Lottóztak a reménnyel, a mélységek geológiai adottságaival, de 2017 őszéig egy kettes találatuk sem volt. Hogy megállítsák az elnéptelenedést, Kétújfalu hat éve megalkotta hosszú távú településfejlesztési tervét.

– Az első közös programunk a Konrád Ignác Általános Iskolának és a tornatermének közel 400 milliós energetikai korszerűsítése volt – mondta az „olaj előtti” állapotról Klózer Gyula, Kétújfalu polgármestere. – Ezután sikeresen, önerő nélkül pályáztunk az orvosi rendelő, az óvoda fejlesztésére, 166 milliót nyertünk a település első vegyesboltja épületéből átalakítandó, szükség esetén tovább bővíthető 15 férőhelyes bölcsődére, a 120 gyereket megmozgató sportkörre és a védőnői szolgálat fejlesztésére.

E programok beindulása után, 2018-tól ugrott meg a termelésbe állított kutak számával arányosan a nyolcból három település, Gyöngyösmellék, Kétújfalu, Várad iparűzésiadó-bevétele. Az adóerő-képesség változása azzal járt, hogy az önerő nélküli pályázatok megszűntek vagy a preferált esetekben 30 százalékos önerőssé váltak, miközben az iparűzési adó tervezhetősége a mai napig bizonytalan, fejtette ki a polgármester.

– A szűk évtizedek után tanuljuk a jóléti gazdálkodást. A többletbevétel átlagosan egyharmad részét tartalékba helyezzük, és ennek az egyharmadnak az egyharmada a szociális adóra ad fedezetet, amivel most már mi segítjük a többi hátrányos helyzetű települést. Ugyanakkor az új helyzet feladatokat is hoz magával, mint például a szociális lakásprogram, amely a képzett munkaerő itt tartását szolgálja.

– Önkormányzati bérlakásépítés?

– Megkezdődött a fiatalok visszaköltözése. De nincs jó állapotú eladó ház a térségünkben. Az olajosok, illetve a saját intézményeink dolgozói részére első lépésben egy társasházra gondoltunk Kétújfaluban. Hogy a beköltözők itt is tudjanak maradni, tervezzük a hosszabb ideje telt házas, 80 gyerekkel működő óvodánk bővítését is.

Tizenhárom olajkútjával az országos top tízbe került Gyöngyösmellék. Jelenleg, felújítási keret nélkül számolva, másfél milliárdos tartaléka van a falunak.

– 2016-ban hatmilliós támogatásról rendelkezhettünk, most 22 milliót fordíthatunk a helyben élők itt tartására. Úgy állapítottuk meg a jövedelemhatárokat, hogy az olaj hasznából voltaképpen minden háztartásnak jusson valami húsvétra, karácsonyra. Nincs szemétszállítási díj, az állami gyermekétkeztetési támogatásba be nem férőknek sem kell fizetniük az ellátásért. A teljesítmény szerinti támogatást már a gyerekeknél elkezdjük: ha az általános iskolás csak három tizeddel javítja az előző éves tanulmányi átlagát, már ösztöndíjat kap. Megdupláztuk a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjrendszerben adható támogatásokat. De nem lesznek olyan extráink, mint a díszburkolattal kirakott járdák. Amíg van olaj, építkezni akarunk, hogy utána csak festeni kelljen a kész házat – mondja Schan Mária polgármester.

– Miként Váradon, nálunk is elhangzott a falugyűlésen, hogy az iparűzési adót osszuk szét a lakosoknak. Nem ezt tettük, az első évi bevételünket visszaforgattuk a cégnek útépítésre, hogy tudjanak mozogni a nehézgépeikkel és a tartályautóikkal addig is, míg elkészülnek a távvezetékeik. A szétosztáspártiak lassan megértették, hogy e kistérségnek a szennyvízelvezetés a legfontosabb. Ám ha azt akarják, hogy az önkormányzat képes legyen átvállalni a portákra eső csatornázási önerőt, tartalékolnunk kell. Mindemellett az olaj révén háromszorosára növeltük a szociális támogatásokat. Például lakosonként most húsvétra 25 ezer forintos ajándékcsomagokat tudtunk összeállítani.

Az említett Váradnak Kétújfaluhoz hasonlóan csak egy termelő kútja van, amiből évi 80 ezer forintnyi szociális ellátmány jut most minden lakójának. Helyi sajátosság, hogy az innen három kilométerre található Újpuszta is hozzá tartozik. Emiatt Váradnak minden közösségi létesítményből kettő kell. Például két új játszótér. A váradi tónál hatezer négyzetmétert felújítottak, padokkal, hulladékgyűjtőkkel. Hatszáz négyzetmétert levendulával ültettek be, és megszületett a község közösségi tere. Két éve, az olajkorszak beköszöntével mindjárt életet is lehelt a pihenőparkba a falunap és a gyermeknap, ilyen eddig nem volt Várad 130 lakójának.

Mindemellett Kiss Ildikó első ciklusos polgármester fontosabbnak tartja a közfoglalkoztató programjukhoz kapcsolódó zöldségfeldolgozó és szolgálati lakás építését.

– Adott volt egy 400 négyzetméteres romos épületünk, amelyet most az olajnak köszönhetően, önerőből felújíthatunk. Két hektáron termelünk zöldségféléket, az itteni nyersanyagból lesz majd a házban savanyú káposzta és a nagykonyháknak zsugorfóliázott konyhakész zöldség – tájékoztatott legújabb vállalkozásukról az épülő háznál a polgármester. Mindezzel már az olaj utáni időkre is megélhetést teremt magának a falu.

KONCESSZIÓS KÖRKÉP

A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat nyilvántartásában 2018-ig 31 szénhidrogén-előfordulásra megkötött, élő koncessziós kutatási-kitermelési szerződés szerepel. Például Budapest körül, Dány (Mol), Ócsa (O&GD Central Kft.), Mogyoród (O&GD Central Kft.) térségében is van ilyen. A koncesszióra pályázóknak a nettó 190–300 millió forint egyszeri koncessziós díjon felül az adott mezőről történő kitermelésük után legalább 16-19 százalékos bányajáradékot kell vállalniuk a központi költségvetés részére. A koncessziós díj csúcstartója a Szeged-Nyugat mezőt 1,5 milliárd forinttal elnyerő Mol Nyrt. A bányajáradék tekintetében 37,5 százalékos vállalással egy Magyarországon még új cég, a Békéssámson körüli 1300 négyzetkilométerre 2018 januárjában leszerződött, kanadai hátterű Vermilion Exploration B. V. magyarországi vállalkozása áll az élen, amely most Hencse és Kadarkút térségében is kutat.