Kun Béla észlelése Londonban – ezzel a címmel található egy 1942-es feljegyzés a brit Nemzeti Levéltárban, ahol KV 2/577-578 jelzet alatt több száz oldalon olvashatók a brit elhárítás anyagai a Tanácsköztársaság bukása után a Szovjetunióba emigrált volt kommunista diktátorról. Az egyetlen probléma a feljegyzéssel: bár Kun kivégzésének pontos dátuma máig nem ismeretes, a legóvatosabb feltételezések szerint is 1939-ben meghalt. A magyarországi kommün 1919-es bukása után Kun a Krímben megbízást teljesített a lázadó tatárok ellen, kezéhez minden bizonnyal itt is sok vér tapadt. 1921-ben Németországban kísérelt meg puccsot szervezni, s teljesített megbízatást Ausztriában és Csehszlovákiában is. Kunt 1937 júniusában tartóztatták le végül a sztálini tisztogatások alatt trockiz­mus gyanújával, egyesek szerint 1938 augusztusában, mások szerint 1939 novemberében végezték ki.

Mindez nem gátolta a brit elhárítást abban, hogy minden mendemondát összegyűjtsön Kunról, s ezeknek néha bizony hitelt is adott. 1936 nyarán úgy tudták, hogy Dél-Amerikában van. Még az év során felmerült, hogy mit tenne Nagy-Britannia, ha Kun Béla (vagy Rákosi Mátyás, aki ekkor még messze nem volt olyan meghatározó figura, hogy a neve itt szerepeljen – mégis szerepel) be akarna lépni a területére: „Őfelsége kormánya nem bírálná el pozitívan Kun belépési kérelmét.” Egy 1936. decemberi irat szerint ekkor egyébként Himler néven utazgatott Európában, kommunista kiküldetéseket teljesítve – ez még akár igaz is lehetett.

1937. júniusi információgyűjtésük szerint álhír volt, hogy Kunt kivégezték Moszkvában. A Reuters újságírója látta is Moszkvában Lenin testvérének temetésén. „Letartóztatásának alaptalan hírei bizonyos időközönként felbukkantak az utóbbi tíz évben” – idéztek egy sajtócikket. 1938 nyarán a brit elhárítás szerint cseh kommunisták felfegyverzésével foglalatoskodott Felix Loria brünni kommunista ügyvéd segít­ségével. A következő hír már 1941 nya­ráról származott: egy német rádió állítólag közölte, hogy Kun Bélát fehér ukránok kapták el, miközben repülővel akart menekülni – nem vi­lágos, honnan és hova.

Utóbbi hír az elhárítás szerint „valószínűleg marhaság”, mert „a né­met sajtó szerint Kunt három éve kivégezték Moszkvában”. 1942 nyarán aztán egy nő Londonban vélte látni Kunt, az év végén pedig már Ír­országban látták. „Mint tudjuk, Kun Bélát állítólag a Szovjetunióban lőtték le 1937-ben, de ezt később hivatalos orosz körök tagadták” – morfondíroztak a nyomozók. A brit elhárítás ekkor már komolyan vette a német álhírt, miszerint Kun él – nyilván az „észlelések” hatására. Az év végén pedig egészen konkrétan arról érkezett füles, hogy Kun a londoni szovjet követség egyik alkalmazottja. „Ismeretes, hogy Kun mindig meglátogatott bizonyos országokat, mielőtt ott forradalom tört ki” – jegyezték fel aktájában.

Ezt követően tíz éven át semmi rögzítésre méltó eseményt nem észleltek, mígnem 1952-ben sajtókivágások alapján merült fel, hogy Kun Béla amerikai kommunista körökben mozoghat, esetleg Nagy-Britanniát is meglátogathatja a jövőben. 1952 végén a brit bevándorlási osztály kereste meg az elhárítást azzal, hogy továbbra is keresik Kunt, bár úgy tudják, „a háború második felében” meghalt – utóbbi nyilván nem volt igaz. „Tudnák-e esetleg tisztázni adataik alapján, hogy életben van-e még, és ha nem, visszavonhatjuk-e a körözést?” A válasz az eddigiek alapján is „ismert” helyzet volt: Kun német források szerint még élt 1942-ben, és talán a londoni szovjet követség alkalmazottja volt. A britek 1952 decemberének utolsó napjaiban állapították meg végül a szakirodalom alapján (Ruth Fischer Sztálin és a német kommunizmus című könyve szerint), hogy Kunt minden bizonnyal kivégezték 1937-ben. Ennek alapján a körözést is visszavonták, és nem hajkurászták tovább az Európát bejáró kísértetet.

Nyitókép: Mandiner-archív