A betegek ne sportoljanak a tünetek elmúlásáig
Másodikmenet
Egyre többen vannak, akik tünetmentesen vészelik át a koronavírus-fertőzést, mégis utoléri őket a hosszú ideig tartó poszt-Covid-szindróma. Az omikron-változat enyhébb tüneteket okoz, ám ez nem garancia arra, hogy megúszhatóak a tartós panaszok.
„Aposzt-Covid-szindróma kialakulásának valószínűsége nincs összefüggésben azzal, hogy milyenek voltak az elsődleges tünetek, enyhe panaszok után is kialakulhat komoly poszt-Covid-betegség. A tünetek megjelenése és súlyossága az egyéni adottságoktól függ, például attól, hogy kinek mennyire erős az immunrendszere, mennyi ellenanyag alakul ki a szervezetében, s hogy ez az ellenanyag nem bizonyul-e olyan autoantitestnek, amely a szervezet ellen fordul” – mondja Pázmány Annamária, a tartós Covid-panaszokkal küszködőket is kezelő Prima Medica Egészséghálózat egészségszakmai igazgatója. Az ő tapasztalataik azt mutatják, azoknál kisebb a tartós panaszok kialakulásának a veszélye, akik a fertőzöttség első tüneteinek megjelenése után azonnal elkezdenek vírus elleni szert szedni. A nemzetközi vizsgálatok alapján arra lehet következtetni, hogy minél gyorsabban irtják ki a koronavírust a szervezetben, annál kisebb a veszélye a hosszú ideig megmaradó panaszok megjelenésének.
nem is sejtik, mi okozza a hirtelen megjelenő panaszokat
A szakemberek akkor beszélnek poszt-Covid-szindrómáról, amikor még 12 héttel az első tünetek megjelenését követően is maradnak panaszok. A statisztikák szerint a Covid–19-betegség lezajlása után a fertőzöttek jóval több mint fele még egy hónap elmúltával sem érzi magát teljesen egészségesnek. A következő két-három hónapos időszakban ez az arány ötven százalék körülire esik, de vannak olyan statisztikák is, amelyek szerint a fertőzöttek közel kétharmada még ennyi idővel az első szakasz után is panaszkodik egy-két tünetre. Egészen pontos adatok azért nincsenek, mert a szakemberek sokszor másképpen határozzák meg a szindrómát, s azt is csak megbecsülni lehet, hogy a tartós panaszokkal küszködők közül hányan nem fordulnak orvoshoz. Az viszont egyértelmű, hogy az idősebb, túlsúlyos, dohányzó betegeknél gyakoribb a poszt-Covid-szindróma, s a statisztikákból az is kiderül, hogy a nők körében nagyobb valószínűséggel maradnak meg a tartós tünetek. A gyermekek viszont mintha immunisak lennének, közöttük nagyon alacsony a tartós tüneteket produkálók aránya.
Félelemterápia
Míg a poszt-Covid-szindróma a koronavírussal fertőzötteket veszélyezteti, a több mint két éve tartó járvány – elsősorban a betegségtől való félelem, az emberek közötti fizikai kapcsolatok megritkulása, illetve a korlátozások okozta stressz – szinte mindenkiben nyomot hagy. Ebben a helyzetben természetes az aggodalom, hiszen segít megoldásokat találni. Ha viszont folyamatosan egy vészforgatókönyvön dolgozik az agyunk, és úgy érezzük, hogy ez már az egész életünkre rátelepszik – nyugtalanná tesz vagy alvászavart okoz –, akkor a szakemberek szerint a gyógyszerek is segíthetnek. Többféle stresszoldó készítmény is elérhető a piacon, ezek többsége természetes összetevőkkel járul hozzá a tünetek enyhítéséhez.
A gyógyszerek mellett vagy helyett szükség lehet az életmód átalakítására, illetve napirend létrehozására és betartására is. A napi menetrend megtervezésekor iktassunk be olyan tevékenységeket, amelyek mozgásban tartják az elménket és a testünket. Például kipróbálhatjuk, hogy valami újat tanuljunk egy online tanfolyamon, vagy belevághatunk egy új nyelv elsajátításába. Fontos az is, hogy fizikailag aktívak maradjunk, ezt egyebek mellett félórás szorgalmas házimunkával vagy online edzéssel érhetjük el – figyelmeztetnek a pszichológusok.
A kór hátterében több belső szerv érintettsége áll. A koronavírus elsősorban az agyat, a tüdőt és a szívet károsítja. De az immunrendszer is érintett – ez az egyik magyarázata az elhúzódó tüneteknek, amelyek sok esetben olyan súlyosak, hogy akadályozzák a beteg megszokott életvitelét, munkavégzését. A Lancet című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban több mint kétszáz tünetet soroltak fel, és azt is hangsúlyozták, hogy a legtöbb esetben a panaszok legalább fél évig gyötrik a pácienseket. A Lancet szerint sokszor azok vannak a legrosszabb helyzetben, akik tünetmentesen úszták meg az első szakaszt: mivel valószínűleg azt sem tudják, hogy átestek a fertőzésen, sokáig nem is sejtik, mi okozza a hirtelen megjelenő panaszokat.
A leggyakrabban a tartós fejfájás, a feledékenység, a bizonytalanságérzés, a tompa, nehézkes gondolkodás – azaz a „Covid-köd” –, a figyelem- és alvászavar jelentkezik, de sokszor panaszkodnak az érintettek zsibbadásra, végtagfájdalmakra, szédülésre, valamint a szag- és ízérzékelés tartós zavarára. Jellemző a depresszió és a szorongás is, de olyanok is akadnak, akiknél hajhullás és kiütések formájában jelentkezik a Covid utóhatása. A felmérések szerint a poszt-Covid-szindrómában szenvedők kétharmada panaszkodik tartós és komoly fejfájásra, s 42 százalékuknál alakult ki szorongás vagy depresszió. Izomfájdalmakról a betegek fele számolt be, míg a szaglás és ízérzet zavarait az 59 százalékuk említette. Nő azok száma is, akiknél emésztőszervi problémákat okoz a poszt-Covid-szindróma. Ezek a panaszok – a hasmenés vagy a hányás és émelygés – ugyanakkor nem feltétlenül állnak közvetlen kapcsolatban a koronavírussal. Akár a betegség kezelése során kapott gyógyszerek egy része is okozhat hasmenést; az orvosok szerint akkor állhat a korábbi Covid-fertőzés az emésztőrendszeri panaszok hátterében, ha négy hétnél tovább is fennállnak.
Azoknál, akiknek a tüdejét károsította a koronavírus, gyakori a terhelésre fokozódó fulladás, illetve a tartós száraz köhögés. Ugyancsak sokaknál jelentkezik a nagyfokú fáradékonyság, a szívritmuszavar és az ingadozó vérnyomás – ezeket a szívizomgyulladás, illetve a szívizom-károsodás okozza. „A szívproblémák esetében nagyon fontos, hogy a betegek ne sportoljanak a tünetek elmúlásáig. Súlyos következményei lehetnek annak, ha a kicsi légzéskapacitás mellett sporttal terhelik az amúgy is sérült szívizmot” – figyelmeztet Pázmány doktornő. Hozzátéve: azoknak a szívizmai is károsodhattak, akik nem produkáltak érezhető tüneteket. „Gyógyszerekkel segíthetjük a szívizom működését és az oxigénfelhasználás javulását. Csak fokozatosan szabad elkezdeni a testmozgást, és nagyon fontos, hogy a betegek ne dohányozzanak, ne fogyasszanak alkoholt. A tüdőkapacitás mérésére olyan orvosi műszereink vannak, amelyekkel folyamatosan nyomon követhető a páciens állapota” – magyarázza. A szakértők egyetértenek abban, hogy nagyon fontos a poszt-Covid-tünetek gyógyítása, mert különben sokaknál tovább súlyosbodhatnak a panaszok: könnyen másodszor is megkaphatják a fertőzést, s még tovább gyengül a beteg immunrendszere.
Nincs okunk azt feltételezni, hogy az omikron nem okoz poszt-Covid-tüneteket.
A poszt-Covid-szindróma okozta pszichés tüneteket jellemzően úgy kezelik, mint a más betegségek okozta hasonló panaszokat, például relaxációs gyakorlatokkal vagy pszichoterápiával. Az orvosok egyebek mellett antidepresszánsokat, valamint vitaminokat – leginkább B-vitamint – adnak a betegeknek, de az egészséges életmód is sokat számít: a testmozgás és a nem megterhelő étrend. Az alvászavart részben melatoninnal gyógyítják, a szaglás elvesztését pedig szaglástréninggel lehet kezelni, ennek során különböző illatokkal gyakorlatoztatják az érzékelést. A tréning részeként a pácienseknek 12 hétig, naponta két alkalommal, alkalmanként 10–20 másodpercig négyféle illóolajat – virágosat, gyümölcsöset, fűszereset, illetve gyantásat – kell belélegezniük. Gyakorlataikról a betegek szaglásnaplót vezetnek, és hetente egyszer, mindig ugyanabban az időpontban egy skálán értékelik a szaglásukat. A rövid, intenzív szagimpulzusok minden alkalommal stimulálják a szaglás érzékelősejtjeit és a szaglóideget. A szaglási tréninggel az esetek egyharmadában megelőzhető a szagláskárosodás tartóssá válása. Fontos, hogy azoknak van jobb esélyük a teljes gyógyulásra, akik a szaglásérzékelés elvesztése után rövid időn belül szakemberhez fordulnak, és elkezdik a tréninget.
Bár a világszerte dominánssá vált omikron-variáns jellemzően enyhébb tüneteket produkál, mint a korábban uralkodó vírusváltozatok, még nem telt el elég idő ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, milyen arányban okoz tartós panaszokat az átalakult kórokozó. Az viszont már tudható, hogy omikron-fertőzés után is fordultak már orvoshoz poszt-Covid-panaszokkal, azaz már biztos, hogy továbbra is velünk marad ez a tünetegyüttes. „A koronavírus az koronavírus, nincs okunk azt feltételezni, hogy az omikron nem okoz poszt-Covid-tüneteket” – vélekedik Jakab Péter virológus.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem lehet megelőzni a poszt-Covid-tünetegyüttes kialakulását. Akkor viszont mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, ha a betegség első szakasza utáni negatív tesztet követően még négy héttel is maradnak panaszok, vagy újabb tünetek jelennek meg. Az orvosok hangsúlyozzák: a tünetek elmulaszthatók, ám a kezelés hosszú időt igényel, a gyógyulás hónapokig tarthat.