Többet hiányoztak a diákok az iskolából a koronavírus-járvány miatt ebben a tanévben is, mint a járvány előtti években – ez a tapasztalata a pedagógusoknak és a szülőknek is. Ennek nem csak az lehet a következménye, hogy a sokat mulasztó tanulók lemaradhattak a tananyaggal, hanem az is, hogy a szokásosnál többen érhetik el az igazolt hiányzások maximumát. Egy 2012-es miniszteri rendelet ezt 250 tanórában határozza meg.
Igazolatlan órából már ennél jóval kevesebb is következményekkel jár, de a járvány miatt a legtöbben elsősorban igazoltan hiányoztak, hiszen koronavírus-fertőzöttként vagy koronavírus-gyanús esetként, esetleg kontakt személyként a szokásosnál gyakrabban kellett otthon maradniuk. Igazolatlan hiányzás a járvány miatt csak akkor merülhetett fel, ha a szülők egészségesen is inkább otthon tartották gyermekeiket, hogy mérsékeljék a kockázatokat, vagy akár azért, mert az iskolában éppen annyi tanár vagy tanuló hiányzott, hogy eleve nehézkesen haladt az oktatás, így a szülők nem látták értelmét, hogy fertőzésveszélynek tegyék ki a gyermeküket. Ilyenkor az iskolaigazgató igazolhatta, hogy a tanuló alapos okkal volt távol, amennyiben erre hajlandó volt.
Nem kell vizsga, ha van elég érdemjegy
Bár a 250 óra hiányzás – napi hat órával számolva több mint nyolc hét – soknak tűnhet, ez a járvány alatt minden probléma nélkül igazoltan is összejöhetett egy tanév alatt. Nem csak a karanténok miatt, hanem azért is, mert az iskolák a fertőzésveszély miatt szigorúan vették a gyanús vagy gyanúsnak vélt eseteket: sok szülői panasz is elhangzott azzal kapcsolatban, hogy önmagában az orrfolyás is elég volt ahhoz, hogy az intézmények hazaküldjék a gyerekeket, akiknek közösségben viszonylag gyakran vannak felső légúti panaszaik. A Magyar Hangnak nyilatkozva viszont a Házi Gyermekorvosok Egyesülete sem tudott mást tanácsolni, mint hogy náthásan ne küldjék a szülők iskolába gyermekeiket.
Sok diák igazolt hiányzása így elérhette a 250 órát, vagy egy-egy tantárgyból az órák 30 százalékát. A miniszteri rendelet úgy szól, ha ez megtörténik, „és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető”, a tanítási év végén nem minősíthető. Kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.
Vagyis nem önmagában a 250 óra hiányzás esetén kell lépnie az iskolának: ennek az is feltétele, hogy a tanuló teljesítménye év közben ne legyen érdemjeggyel értékelhető a hiányzások miatt.
Tévhitek és rossz szabályok az iskolákban
A Magyar Hanghoz mégis érkezett olyan szülői visszajelzés, hogy hiába pótolta be a gyermek a hiányzások között a dolgozatokat, és szerzett elég jegyet, a gyereknek osztályozóvizsgát kell tennie, ha 250 órát hiányzott. Az iskola szervezeti és működési szabályzatában ugyanis az áll: ha a mulasztott órák száma a tanév során eléri a 250 órát, akkor osztályozóvizsgát kell tennie a tanulónak. Ez az értelmezés egyáltalán nem egyedi: néhány véletlenszerűen kiválasztott iskola szervezeti és működési szabályzatát (szmsz) átolvasva rögtön két másik olyan intézményt is talált a Magyar Hang, ahol ugyanígy értelmezik a miniszteri rendeletet: ha megvan a 250 óra hiányzás, akkor osztályozóvizsga vagy – ha a nevelőtestület úgy dönt, hogy ezt nem engedélyezi – osztályismétlés vár a tanulóra. „Ha a tanulónak egy tanítási évben az elméleti tanítási óráról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kétszázötven (250) órát, akkor a tanítási év végén a tanuló nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy az elméleti tantárgyakból osztályozóvizsgát tegyen. Ha az adott tantárgyból a hiányzás eléri az éves óraszám 30 százalékát a tanuló nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezte az osztályozóvizsgát.” – fogalmaz egy szervezeti és működési szabályzat. Vagyis a hiányzásból a szabályzat szerint itt is automatikusan következik az osztályozóvizsga. „A tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozóvizsga letételének lehetőségét” – olvasható egy másik intézmény szabályzatában. Vagyis itt sincs más lehetőség, mint az osztályozóvizsga – már ha engedélyezik.
Ez az értelmezés viszont ellentétes a miniszteri rendelettel, ami magasabb szintű szabály, mint az egyes iskolák szervezeti és működési szabályzata.
A tudás a lényeg, nem a hiányzás
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a Magyar Hangnak megerősítette: a probléma nem egyedülálló, már hozzá is többen fordultak hasonló helyzetek miatt ebben a tanévben. Elmondása szerint ilyenkor a miniszteri rendelet szövegére szokta felhívni a pedagógusok figyelmét és arra, hogy a 250 óra hiányzás sem feltétlenül zárja ki, hogy a tanuló teljesítménye „érdemjeggyel értékelhető” legyen. – A rendeletből világos, hogy 250 óra hiányzás után nem azonnal arról kell dönteni, hogy a tanuló osztályozóvizsgát tegyen. Azt szoktam javasolni: első lépésként érdemes törekedni arra, hogy a tanulónak legyen elég jegye. A pedagógus számára az a lényeges, hogy a tanulónak adott tantárgyból átfogó tudása legyen. Ha úgy látja, ez megvan, és érdemjeggyel értékelhető, a hiányzás sem feltétlenül jelent problémát – mondta a szakszervezeti vezető.