Tervek és tájsebek

A Főmterv archívumának képeivel bővült nemrég a Fortepan gyűjteménye. A vállalat fotósa, Domonkos Endre minden olyan fontos helyszínt megörökített, ahol a Főmterv 1954 és 1989 között dolgozott. Képein a Rákosi-korszak, majd a Kádár-rendszer Budapestje elevenedik meg, de láthatóvá válik az is, milyen rendezési elvek mentén formálódott a város arculata.

Makrai Sonja

Budapest Főváros Tanácsa 1950. december 19-én alapította meg a Fővárosi Mélyépítési Tervező Irodát, ami 1957-től már Budapest Városi Tanács Mélyépítési Tervező Vállalat (Főmterv) néven működött. A vállalat közlekedési és közműrendszerének tervezésével, közterületeinek alakításával jócskán kivette a részét a főváros infrastrukturális fejlesztéséből.

Budapesten a háború utáni évtized elsősorban az újjáépítéséről szólt, el kellett hordani a romokat, a foghíjtelkekre és a megsérült épületek helyére újakat kellett tervezni, de a közlekedés is korszerűsítésre szorult. A Főmterv olyan fővárosi létesítmények tervezésével kezdte munkáját, mint a Dimitrov tér (a mai Fővám tér), illetve a Boráros tér kialakítása, az első metróvonal Népstadion-állomásának kéreg alatti szakasza.

A Déli pályaudvar Budán

FORRÁS: FORTEPAN/FŐMTERV

„A vállalat közéletét nagyfokú tolerancia jellemezte, sok olyan alkalmazott dolgozhatott, akik előző munkahelyükön politikai ok, vagy korábbi társadalmi helyzetük miatt nem maradhattak. Az is előfordult, hogy egyes volt városházi vezetők mérősegéd beosztásban húzhatták meg magukat. Voltak közöttünk egykori arisztokraták (gróf, bárók), akiknek műszaki végzettségük vagy ilyen gyakorlatuk volt, és képességüknek megfelelő beosztásban dolgoztak” – Rácz Miklós volt közmű-irodavezető így emlékezett vissza a kezdeti időszakra a Főmterv Híradó című belső újságban.

A hatvanas évek már magával hozta a nagy infrastrukturális fejlesztéseket: a Kádár-rendszer „puha diktatúrája” alatt új utak, hidak, aluljárók épültek, de újraformálták a közterületek jelentős részét is, ekkor építették át például a Bajcsy-Zsilinszky utat, illetve a Népköztársaság útját (a mai Andrássy utat). A budapestiek 1970-ben már használhatták az első metróvonalat, miközben sorra épültek a nagy lakótelepek, a téeszesítés következtében pedig százezrek költöztek a fővárosba. Ebben az időszakban szinte nem létezett olyan beruházás Budapesten, amelyhez ne kötődött volna a Főmterv valamilyen formában.

„A vállalat profi ljából adódóan a Főmterv legfontosabb tervezési feladatai a főváros fejlesztéséhez kapcsolódnak. Itt készítik jó néhány lakótelepünkhöz a közművek terveit, a vállalat tervezőinek közreműködése nélkül nem sikerülhetett volna olyan frappánsan a Margit híd és a Mártírok útja felújítása, folyamatosan részt vesznek a metró építésének programjában, az ő tervezőasztalaikon készülnek az autópályák budapesti bevezető szakaszainak tervei, most éppen a Petőfi híd átépítése is az ő elképzeléseik szerint folyik, s meghatározó jellegű munkájuk a fővárosi közművek fejlesztésének távlati tervei” – 1979-ben így összegezte az Építők Lapja a vállalat munkáját.

A nyolcvanas évekre egyre bizonytalanabb lábakon álló rendszer problémái a nagy állami tervezővállalatok megrendülését, majd működési nehézségét eredményezték. 1985 után stagnáltak a fővárosi beruházások, és megjelentek a piacon az alacsony árakkal dolgozó kisszervezetek, amelyekkel nehezen lehetett versenyezni. A rendszerváltással a Főmterv életében is új időszámítás kezdődött,bár a vállalatot nem privatizálták, és ma is kiveszi a részét a fővárosi fejlesztésekből, építkezésekből.

„Az építésznek benne kell élnie a városban, hogy gondjait-örömeit magáénak érezze – így tud igazán építeni, alkotni, maradandót adni a városnak” – olvasható a Főmterv hetvenedik évfordulójára kiadott albumban. A Fortepanon elérhető képek pontosan ezt a gondolatiságot tükrözik. Megjelennek Budafok, Pesterzsébet, Zugló utcái, piacok, buszgarázsok és szanálásra ítélt tömbök épületei, nyomon lehet követni a Westend-ház eltűnését, a Nagykörút, a Népköztársaság útja vagy épp a Bajcsy Zsilinszky út átépítését, a Gellért-hegyi sziklafal megerősítését. Nem csak villamospályák és bekötőutak építését, strandok és fürdők rekonstrukció ját dokumentáló fotókat találni a gyűjteményben, el lehet csípni pillanatokat a városlakók életéből is.

Munkák valahol a fővárosban

FORRÁS: FORTEPAN/FŐMTERV

A Westend-ház felrobbantása a Nyugatinál

FORRÁS: FORTEPAN/FŐMTERV

Rottenbiller utca

FORRÁS: FORTEPAN/FŐMTERV

A Főmtervhez köthető az öszszes jelentősebb fővárosi felül- és aluljáró az Astoriától Aquincumig. A vállalat tervezte a Hungária körúti felüljárót, a Batthyány téri HÉV-bevezetőt, a Belgrád rakparti támfalat, az EMKE – vagyis a Blaha Lujza téri – aluljárót. Ezek közül számos föld alatti átkelő – például a Mártírok útja elején található – már nem létezik, és vannak, amelyek még velünk élnek, de sorsuk már megpecsételődött. Ilyen például a negyven évvel ezelőtt épült Bajcsy-Zsilinszky úti felüljáró, amelyet a Nyugati pályaudvar és környékének átfogó megújítása miatt bontanak le hamarosan: sokak szerint a nyolcvanas évek autóközpontú városi szemléletének elavult mementója, amely „tájsebként” éktelenkedik a város szövetében.