A budapesti agglomerációban élők napi tapasztalata, hogy a reggeli városba jutás, este a pedig a hazautazás akár órákat is igénybe vehet, akkora a zsúfoltság az utakon. Nem is csoda, hiszen a rendszerváltás óta közel háromszázezer fővel csökkent a főváros lakossága, miközben a Pest megyében, illetve az agglomerációban élők száma ma is növekszik. De nemcsak a közlekedés okoz gondot a főváros közeli településeken élőknek, hanem a zöld területek csökkenése, a közszolgáltató hálózatok magas leterheltsége is. A folyamatosan növekvő lakosság miatt sok helyütt a bölcsőde, az óvoda és az iskola kapacitása is szűknek bizonyul.

Ezt unták meg Zsámbékon, ahol a zsúfoltság enyhítésére szolgáló rendeletet – amellyel elsősorban a telepszerű vállalkozói lakásépítést korlátoznák – tavaly novemberben fogadta el képviselő-testület. Például a korábbiaknál nagyobb területen, minimum kétezer négyzetméteren lehet csak majd kétlakásos társasházat építeni.

Megkeresésünkre Horváth László, Zsámbék polgármestere elmondta, hosszú ideje egyre többen költöznek a településre, az utóbbi időben megugrott a foghíjtelkekre épített többlakásos társasházak száma is, ami problémákat okoz az egylakásos családi házas környezetben. Erről egyre több jelzés érkezett az önkormányzathoz. A tervezett módosítások célja e folyamat mederbe terelése.

– Az ilyen jellegű többlakásos építésekre nemcsak a városközponthoz közeli területen szeretnénk lehetőséget adni. Az érintett tulajdonosokkal településrendezési szerződést kívánunk kötni, hogy a szükséges háttér-infrastruktúra fejlesztéséhez, mint kedvezményezett, járuljon hozzá – mondta Marthi Zsuzsa főépítész.

Ezzel együtt nem zárkóznak el újabb – de csak minimális mértékű – belterületbe vonásoktól sem. Az elképzelések szerint egy korábbi lakóövezeti fejlesztés folytatásaként újabb húsz telket vonnának belterületbe a Határ úton, hogy kielégítsék a városban építkezni szándékozó fiatalok igényeit. Ennek fejében ez esetben is településfejlesztési hozzájárulást kértek, de nem a majdani lakóktól, hanem az ingatlanfejlesztőktől. A hozzájárulás fedezi a rendezési terv költségét, a telkeket kiszolgáló közművesített út és járda építését, a kialakítandó közpark és véderdő önkormányzat számára történő átadását, valamint a területet határoló útszakaszon a járda és a közvilágítás kiépítését. Az erre vonatkozó szerződést már meg is kötötték.

A polgármester arról is beszélt, hogy nem határozták meg mekkorára nőhet a város jelenlegi, mintegy 5700–5800 fős lakossága. Azt viszont igen, hogy csak tudatos városfejlesztéssel bővülhet a település, amelyben egyensúlyba hozható az intenzívebb és a laza beépítésű lakóterületek, a zöldfelületek és a városközponti területek megfelelő aránya, valamint biztosítható a szükséges infrastruktúra. A testületi határozat a módosításról már megszületett, a szakhatósági eljárás végén, valamikor jövő tavasszal várható a rendelet hatálybalépése.

Solymáron szintén a figyelem középpontjában van a probléma. A képviselő-testület december 15-én döntött arról, hogy szeretné megkönnyíteni az egyik zártkertes terület, a Hutweide alsó részén a belterületbe vonást. A korábbi 14 méter helyett már 12 méter széles telkekre is lehetne építeni, igaz, telkenként csak egy lakást lehetne elhelyezni. Ezzel 102 telek belterületbe vonása válna lehetővé. Az érintett telkek tulajdonosainak hozzájárulást kellene fizetni.

A helyi civilek Facebook-csoportjában ennek kapcsán vita kezdődött, hogy megalapozott-e az elképzelés. A támogatók azzal érvelnek, vajon miért ne építhetne itt az a solymári család, amely már évtizedek óta itt él, az ellenzők viszont a folyamatosan növekvő forgalom veszélyeire, illetve a túlterhelt közműszolgáltatásokra hívták fel a figyelmet.

A témában kiadott önkormányzati állásfoglalás szerint a terület valóban infrastruktruális fejlesztésekre szorul, éppen a Hutweide felső, már belterületbe vont részein lakók jobb kiszolgálása érdekében, de ezt pont az alsó területrész belterületbe vonásával és a közművek ottani kiépítésével lehet észszerűen megtenni.

Szente Kálmán polgármester lapunknak elmondta, konkrét tervek ugyan nincsenek arra, hogy hány főben maximálnák Solymár lakosságát, ez annak függvénye, az említett három területen összesen hány lakás épül majd, de az említett három területrészen felül nem készülnek más belterületbe vonásokra.

Pilisszántó önkormányzatától érdeklődésünkre mindössze azt az információt kaptuk, hogy a település már most is túlzsúfolt, ezért nem tervezik további telkek belterületbe vonását. Kérdéseinkkel a pilisvörösvári önkormányzatot is megkerestük, de lapzártánkig nem kaptunk választ.

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő viszont szívesen beszélt. Szerinte az agglomerációs településeken szokásos életmód kerül veszélybe a túlzó beépítésekkel, amelyekkel jellemzően az ingatlanfejlesztő jár jól, sok esetben a beköltözők sem érzik igazán jól magukat a zsúfoltság miatt. Éppen ezért indította zöld petícióját, amely szerint csak infrastruktúra-bővítés esetén lehetne új lakóövezetet létrehozni, illetve zöldterületek rovására nem lehetne beépítéseket végrehajtani.

– A harmadik felvetésre, nevezetesen arra, hogy ne lehessen újabb megszorításokkal tovább nehezíteni az önkormányzatok helyzetét, azért van szükség, mert sok esetben a település forráshiánya is hozzájárul az újabb beépítésekhez. Azt mindenesetre sikerként lehet értékelni, hogy a választókerület minden településén szimpatizáltak a kezdeményezéssel, és ahol a civilek felléptek érdekeik – ez esetben az élhető környezet megtartása – érdekében, ott párbeszéd indult az önkormányzatokkal a belterületbe vonások, illetve az infrastruktúra-fejlesztések ügyében – mondta Szél Bernadett.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/4. számában jelent meg, január 21-én.